A speciális szegmensek hihetetlenül sokat segítenek az adatok elemzésében. Nélkülük szinte esélytelen mélységében látni az eredményeket (vagy éppen azok hiányát). Adatcsoportok szétválasztására, összehasonlítására, értékelésére ad lehetőséget.
Tegyük fel, hogy egy Balaton-parti hoteltulajdonosok vagyunk, aki több országba is hirdetünk AdWordsön keresztül, és tudni szeretnénk, miként teljesítenek az egyes országokban a fizetett hirdetéseink. Vagy csak egyáltalán, az egyes országok egymáshoz képest mit mutatnak.

speciális szegmens hozzáadása

Ezekre a kérdésekre létrehozhatunk speciális szegmenseket, de sokszor fejtörést okoz, hogy az “ÉS” vagy a “VAGY” változót kell használnunk, és mi van, ha belefoglalunk és mi, ha kizárunk?
Mennyiben lesz más, ha egymást kizáró dolgokat akarunk szűrni (pl azonos dimenzió, a terület, Magyarország, Ausztria, ugye egyszerre két helyen a felhasználó nem tud lenni), vagy ha egymást nem kizáróakat? (pl terület és forrástípus ahol lehetnek átfedések).

Szeretnénk megkönnyíteni az eligazodást, ezért a E-Nor Blog hatására elkészítettük mi is a magyarázó ábrát, és részletesen is kifejtjük, mikor mi történik az és/vagy használata során.

A következő eseteket vizsgáljuk:

“Ez” belefoglalása ÉS “Az” belefoglalása (Ez és Az)
“Ez” belefoglalása VAGY “Az” belefoglalása (Ez vagy Az)
“Ez” kizárása ÉS “Az” kizárása (Nem ez és nem az)
“Ez” kizárása VAGY “Az” kizárása (Nem ez vagy nem az)

(Azt gondoljuk épp elég nehéz megérteni néha ezeket a tiszta helyzeteket, így most nem szeretnénk belekeverni azokat az eseteket, amikor az egyiket belefoglalom, a másikat pedig kizárom)

“ÉS” és “VAGY” használata nem kizáró esetekben

speciális szegmensek logikája

Gondoljuk azt, hogy az “Ez” a Magyarországról érkező látogatások, míg az “Az” a fizetett forgalom.
Nem kizáró esetről akkor beszélünk, ha két különböző dimenzió adatait szeretnénk együttesen vizsgálni.
Ezen a példán keresztül a következő a logika:

“Ez” ÉS “Az” belefoglalása: Azt a forgalmat keressük, amely Magyarországról érkezett és fizetett. Itt az adhat félreértelmezésre okot, hogy azt gondoljuk, mindkettőt keressük (tehát mindegy, melyik), pedig valójában a kettő közötti átfedésről van szó.  Ez a rész a diagramunk közös része, csak az felel meg neki, ami mindkét kupacban benne van. (az élénkebb kék rész az “ÉS” felirattal)

“Ez” VAGY “Az” belefoglalása: Ebben az esetben szeretnénk látni vagy a Magyarországról érkezőket, vagy a fizetett forgalmat. Ami itt félrevezető lehet, hogy ez a vagy kizáró “vagy”nak hangozhat, pedig megengedő. Azaz bármelyik kupacban is szerepel, az nekünk megfelel. (ábránkon minden, ami kék)

“Ez” ÉS “Az” kizárása: Azaz nem a Magyarországi és nem a fizetett hirdetések. Az alaplogika azt mondaná, hogy itt egy átfedést keresünk (hasonlóan a belefoglaláskor), pedig valójában kizárunk mindent, ami valamelyik feltételnek megfelel. Nem marad más, csak a szürke rész, a kékbe eső forgalmat mindet kizártuk.

“Ez” VAGY “Az” kizárása: Lehet magyarországi, vagy lehet fizetett, de nem lehett magyarországi fizetett. Tehát csak akkor zárjuk ki, ha mindkét feltételnek megfelel. A trükk és a nehézség talán az, hogy ezen kívül nem csak az a forgalom számítódik ide, amelyik egyik vagy másik feltételnek megfelel (vagy magyar, vagy fizetett), hanem azok is, emelyek egyik feltételnek sem felelnek meg! Tehát az élénkebb kék részt (az átfedést) leszámítva minden beletartozik, a többi kék, és a szürke rész is!

“ÉS” és “VAGY” használata kizáró esetekben

Speciális szegmensek logikája kizáró esetekben

 

Tegyük fel, hogy két terület, mondjuk a Magyarországról és az Ausztriából érkező forgalom kapcsolata foglalkoztat minket, ezért ezt a két szegmenst szeretnénk összeszűrni. Kizáró esetről akkor beszélünk, amikor azonos dimenzió mentén vizsgáljuk az adatainkat.
Lássuk, ilyen esetben hogyan működnek az operátorok:

“Ez” ÉS “Az” belefoglalása: Ez lehetetlen, hiszen egyszerre két helyen nem tudok lenni. Kizárják egymást, nincs közös halmaz, ezért ilyen feltétel megadásakor a szegmens semmilyen adatot nem fog mutatni.

“Ez” VAGY “Az” belefoglalása: Tehát lehet magyarországi vagy ausztriai is, lényegében mindegy melyik. Így minden olyan forgalom, amely valamelyik kék körben van, meg fog jelenni a jelentésekben.

“Ez” ÉS “Az” kizárása: Ez azonosan működik mint a nem kizáró esetekben. Mindkét helyről érkező forgalmat kizárjuk, így csak az azon kívüli, ábránkon a szürke részbe eső forgalom jöhet szóba.

“Ez” VAGY “Az” kizárása: Hasonlóan működne ez is, mint a nem kizárónál, ahol a két kék kör egymás átfedő részét zárta ki, ha lenne átfedő rész, de nincs. Így az ilyen jelentésekben lényegében mindent látunk, mert nem csak a magyar vagy az ausztriai forgalom felel meg neki, hanem minden más is, tehát igazából értelmetlen beállítani, ha kizáró esetet vizsgálunk.

Összefoglalva

Sokszor bonyolultnak tűnik egy-egy speciális szegmens beállítása, mikor megpróbálunk összeszűrni dimenziókat, és könnyen rossz adatokat vizsgálhatunk, ha nem gondoljuk végig megfelelően az operátorok működését.
Reméljük, hogy ez a bejegyzés sikeresen tisztázta a lehetőségeket, és legközelebb már könnyebben választunk az ÉS és a VAGY lehetőség között attól függően, hogy milyen kupac adatot szeretnénk látni.